2012. július 19., csütörtök

Jill Hathaway: Slide - Mások szemével




Sylvia túl sokat tud, de nem eleget ahhoz, hogy megállítsa a gyilkost. Sylvia Bell egy dologban teljesen biztos - húgának barátnője, Sophie nem önkezével vetett véget életének. Valaki meggyilkolta. Vivi tudja, mert tanúja volt. Mindenki azt hiszi róla, hogy narkolepsziás, de valójában nem elalszik, mikor elveszti az eszméletét. Ilyenkor valaki más elméjébe jut, és az ő szemével látja a világot. Így csusszant bele a húgába, mikor puskázott a matek dolgozat közben, vagy egy tanárába, aki titokban iszik az órák előtt. Nagyot kellett csalódnia állítólagos legjobb barátnőjében az iskolai bálon. De semmi sem készíthette fel arra, ami egy októberi éjjel történik vele. Hogy egy véres kést szorongató, titokzatos alak elméjébe csúszik, aki Sophie véres teste fölött áll. Vivi nagyon szeretné megosztani valakivel a titkát, de ki hinne neki? Olyan őrültségnek hangzik, hogy még legbizalmasabb barátjának, Rollinsnak sem meri elmondani, hát még a rendőrségnek. Még ha meg is bízhatna Rollinsban, a fiú az utóbbi időben távolságtartóan viselkedik vele, különösen, mióta Vivi több időt tölt egy másik fiúval, Zane-nel. Vivi, aki titkok, hazugságok, veszélyes helyzetek szörnyű hálójába keveredik, nem fordulhat senkihez, egyedül kell lelepleznie a gyilkost, mielőtt újra lecsaphatna. 

Rövidke könyv, egy este meg egy délelőtt alatt elolvastam. Gyorsan pörög, rövid fejezetekre van tagolva, így könnyen lehet vele haladni. Milyen jellegű? Olyan krimi tiniknek. A Pretty little liars című sorozathoz tudnám hasonlítani a fő cselekményszálat. Van benne különleges képességgel rendelkező főhős, gyilkosság, nyomozás, szerelem, barátság, mazsorettek intrikái, stb. Vivi megpróbálja kézre keríteni a gyilkost, aki a húga barátnőit veszi célba. A végén már mindenki gyanús, aki él. 

Pozitívum az izgalmas, pörgős történet, hogy már mindenkire gyanakszol. De azért valamit össze lehet rakni a mozaikokból. Az utolsó 6-7 fejezetben már sejtettem, mi lehet a turpisság. Szóval minden dolog egy főszálra fut össze a végén. Ami nem tetszett, az a banális megoldás a végén. Miért pont így kellett lezárni? A gyilkost egyáltalán nem kapják el (más módon bűnhődik meg), és a legtöbb szereplő számára nem is derül ki igazán, hogy gyilkosság történt. Holott az egész könyv arról szólt, hogy Vivi ezt akarta bebizonyítani. Szóval furcsán lett vége. 

A barátság-szerelem szál is érdekesen volt megoldva: annyira egyik srác felé volt fordítva a szerelmi iránytű, hogy a másikat abszolút csak barátként tudja elképzelni az olvasó. Aztán a végén egy ilyen húzás és minden felborul. Nem értem, miért kellett szegény srácnak is meghalnia, ő nem tehetett semmiről. Igazán élhetett volna, így nem teljes a happy end. A végén nincs odaírva a neve annak, aki az ajtóban áll, de egyértelmű. Hogy mi lesz ebből a kapcsolatból, az viszont kérdés marad. Sőt! Akadnak más megválaszolatlan kérdések is, amik felmerültek bennem: Most akkor Zane csak azért haverkodott Vivi-vel, hogy a közelébe férkőzzön, vagy tényleg tetszett neki? Mit szólt Samantha ahhoz, hogy ki mentette ki a tűzből? Hogy került haza Mattie? Mit keresett Scott a temetőben Zane anyjával? Az apja tényleg nem tudta megmenteni a kisbabát, vagy csak nem akarta? Honnan van Vivi képessége és mi rá a magyarázat? Már az anyukája is képes volt erre? Ezekre nem derül fény a könyvből. Folytatása pedig úgy tudom, nincs. 

A rövid történet ellenére elég jó karaktereket kapunk: jó figura Rollins, kedves, szerethető, de rejtélyes. Vivi is különleges (nem csak a képessége miatt): rózsaszín haj, hazudozás, bátorság. Az apuka karaktere összetett jellem volt, tetszett az ábrázolása. Zane csak akkor volt érdekes, mikor az olvasásról beszélt. Mattie, Amber, Sophie mind egymástól jól elkülöníthető jellemű szereplők. Samantha és Scott kicsit sablonos figurák, de ilyen is kell a történetbe. 

A borító színe, hangulata, sejtelmessége nagyon megtetszett. A könyv nyelvezete jó, könnyen érthető. Viszont hiányoltam a bonyolultabb szerkezeteket, összetett mondatokat, szép leírásokat. Jelen időben mesél, így azt a hatást kelti, mintha az egész itt és most történne. De vannak múltbeli jelenetek is (itt múlt időt használ a szerző, hogy egyértelmű legyen). Tetszett a múltbeli emlékek "tálalása", ahogy jobban megismerhetjük Vivit, Rollinst, Samanthát és Scott-ot. 

Összességében jó kis könyv, az az "egyszer olvasós" kategória. Mivel annyira a rejtély és a nyomozás köré épül az egész, hogy ha elolvastad, le van zárva. Talán évek múlva, mikor már nem emlékszem minden részletére, akkor esetleg újra elolvasom. Egyelőre jó volt egynek. De szívesen olvasnék mást is az írónőtől. 

Értékelés
Tartalom: 5/4
Szereplők: 5/4
Nyelvezet, stílus: 5/4
Borító: 5/5 

Összesen: 20/17

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:

Free Blog Templates