Richelle Mead: Vámpírakadémia
Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Lissa a vérre – viszonylag konszolidáltan – szomjazó mora vámpírok egyik nagytiszteletű családjának egyetlen leszármazottja és túlélője. Rose, aki életét tette fel legjobb barátnője védelmezésére, a dampyr testőrtanoncok sorát erősíti. A vaskapukon kívül a vérszomjas, élőhalott vámpírok, a strigák lesik az alkalmat, hogy elvegyék életüket, és magukhoz hasonlóvá tegyék őket. De a kapukon belül sem veszélytelen az életük: Lissa különleges mágikus képességei legalább annyira megkeserítik a mindennapjaikat, mint a mindkettőjüket megkísértő tiltott szerelem.
"Lebilincselő..." - Booklist "Lenyűgöző történet és váratlan fordulatok." - VOYA "A vámpíros könyvekkel teli piacon Richelle Meadnek sikerült egy olyan sorozatot írnia, ami egyszerre egyedi és hihető." - TeensReadToo.com
Emlékszem, mikor 2009-ben először hallottam a könyvről, sokáig nem tudtam rávenni magam arra, hogy elolvassam. Valahogy nem vonzott. Sem a címe nem keltette fel annyira az érdeklődésemet (akkoriban tíz könyvből nyolc vámpírokról szólt, így már a hócipőm is tele volt ezekkel a lényekkel), a könyv borítója pedig végképp taszított. Valamiféle zord, sötét, morbid, drakulás sztorira számítottam és ezt az érzésemet csak erősítette a borítón látható ódon várkastély, a csupasz ágakon ülő fekete madarak és a lány arcára eső kísérteties fény. Örülök, hogy a kíváncsiságom végül legyőzte az alaptalan előítéleteimet és nekiláttam a könyvnek. Jó döntés volt, mert igen kellemes meglepetés ért.
Richelle Mead jól kidolgozott, logikus világot épített fel és teljesen újraformálta a vámpírmitológiát, de mindezt jó értelemben. Eredeti, ötletes húzás volt a vámpírokat több fajra osztani és így különféle érdekcsoportokat létrehozni, akik harcolhatnak egymással. Mead vámpírjait nem a klasszikus vámpírfogalom szerint kell elképzelnünk, itt ugyanis vannak jó és rossz vámpírok, illetve a félvámpírok, a dampyrok. A jó vámpírok a morák (moroi), akik magasak, vékonyak, gyengék, sápadtak, vért isznak, de nem bántják az embereket, fejlettek az érzékszerveik, és van valamilyen különleges erejük, pl. tüzet tudnak gyújtani, stb. De ők nem tudják megvédeni magukat, ezért kellenek nekik a testőrök, akik a félig vámpír, félig ember dampyrok közül kerülnek ki. A dampyrok egyesítik magukban a két faj erejét: gyorsak, erősek, kitartóak, bár nem annyira fejlettek az érzékszerveik, mint a moráknak, de azért jobban látnak, hallanak az embereknél és erősebbek is náluk. És kitől kell megvédeniük a morákat? A rossz vámpíroktól, a strigáktól (strigoi). A strigák a gonosz, állatias, vérszomjas vámpírok, akik bántják az embereket, a dampyrokat és a morákat is, ki akarják szívni a vérüket, meg akarják őket ölni, vagy ami még rosszabb, át akarják változtatni őket strigává. Dampyrt és morát is strigává lehet változtatni, ha valaki striga lett, abból viszont már nincs visszaút. A dampyrok megölik a strigákat, mert átváltoztak, elvesztették a személyiségüket, lelküket, veszélyt jelentenek a morákra, és már csak a halál segíthet rajtuk. Aki strigává változik, az elveszett és halottnak tekinthető.
Narrátorunk, Rose dampyr, barátnője, Lissa pedig mora. A lányok két évvel ezelőtt megszöktek a bentlakásos vámpíriskolából, de most a nyomukra bukkannak, elfogják és visszaviszik őket a Szent Vlagyimir Akadémiára. Lissa a tizenkét mora uralkodócsalád egyikének sarja (ő a Dragomir család legidősebb tagja, tehát hercegnő és még a trónra is esélyes, sőt, családja egyetlen képviselője, ezért nagyon nagy becsben tartják), Rose pedig testőrtanonc, mint a dampyrok általában. Rose mindent megtesz azért, hogy Lissát megóvja és az az életcélja, hogy Lissa testőreként dolgozva megvédhesse barátnőjét, akit szinte testvéreként szeret. Rose karaktere nagyon tetszik: egyedi, nehezen elfelejthető hősnő. Vicces, vagány, mindig minden csínyre kapható, nagyszájú, bevállalós, de sokszor elhamarkodottan cselekszik ahelyett, hogy előbb gondolkodna. Meggondolatlan, nincs benne veszélyérzet, felelősségtudat és mikor úgy érzi, jót tesz a barátnőjének, lehet, hogy még nagyobb veszélybe sodorja Lissát. Ami a szívén, az a száján és gyakran mond olyan dolgokat, amit később megbán vagy amivel maga alatt vágja a fát. E hibáival együtt is szerethető karakter, én sokat nevettem a beszólásain és tudom, hogy a továbbiakban nagyon sokat fog még változni.
Másik főszereplőnk Lissa, aki teljesen más, mint Rose. Ő magas, vékony, törékeny, szőke, míg Rose alacsonyabb, sötétbarna hajú és barna szemű, csinos lány. Lissa kedves, aranyos, jószívű, szerény, ugyanakkor okos, előkelő, és mer bátor is lenni. Ő sokkal megfontoltabb, mint Rose, ő előbb gondolkodik, tervez, minthogy cselekedne. Nyugodtabb, nem kapja fel olyan hamar a vizet, de sokkal érzékenyebb és könnyebb megbántani. Rengeteg problémával kell megküzdenie: családja elvesztésével, a Dragomir család egyetlen élő tagjaként a rá nehezedő nyomással, a képességeivel, az őrület jeleivel, a titokzatos üldözőjével, és persze szerelmi gondokkal is. Mindebben Rose igyekszik a segítségére sietni, akiben Lissa megbízik és akire mindig számít. Nagyon tetszett a könyvben a két lány barátságának ábrázolása. Az, hogy Rose mindig önzetlenül segíti, védi Lissát és tényleg ez a legfontosabb számára.
Ebben az első kötetben a lányoknak meg kell küzdeniük a középiskolai intrikákkal és a rosszindulatú pletykákkal, de komolyabb veszély is leselkedik rájuk. A múlt árnyai újra kísértik Lissát és képességével kapcsolatban is minden bizonytalan. Rejtélyes dolgok történnek, melyeknek Rose utána akar járni. A történet végig érdekes, olvastatja magát. Rövid, izgalmasan végződő fejezetekre tagolódik a könyv, így könnyű vele haladni. Az igazán nagy problémák (itt még) nem kerülnek előtérbe, de így, hogy már olvastam a folytatásokat, elmondhatom, hogy az izgalmak a későbbiekben csak fokozódni fognak.
A szerelmi szál is elég erős a könyvben, bár nem mondanám, hogy ez a leghangsúlyosabb. Eleinte Rose csak szórakozik a fiúkkal, például odavan Jesse-ért, de közben rájön, hogy Dmitrij iránt sokkal komolyabb érzelmeket táplál. Dmitrij Rose oktatója, testőr az akadémián, aki különórákat, edzéseket tart Rose-nak. A lány sokat kötekedik vele, aztán rájön, hogy szeretne neki megfelelni, vágyik a dicséretére, elismerésére. Rose-t zavarja, hogy a férfi hét évvel idősebb nála, de valamiért mégis vonzónak találja a szótlan, komoly harcost. Azt, hogy Dmitrij hogyan érez Rose iránt, itt még nem tudni (a folytatásokból kiderül). Lissa pedig a veszélyesnek és titokzatosnak tűnő Christianhoz kezd vonzódni. Az ő kapcsolatuk alakulása is tetszett, aranyos volt. A szerelmi kapcsolatok lassan alakulnak ki, amit nagyon szeretek. Időt kell adni a szereplőknek is, hogy megismerjék egymást, felfedezzék és megértsék az érzéseiket és az olvasóknak is, hogy átélhessék a könyv által közvetített érzelmeket. A Vámpírakadémia e tekintetben is jó könyv, megfogott benne az érzelmek ábrázolása.
Összességében nagyon jó könyvnek tartom: ötletes a világfelépítés, összetett, de logikus és érthető. A motivációk tisztázottak, az érzelmek átjönnek. Fordulatos, izgalmas regény (még így harmadik olvasásara is), bár a rejtélyek közül jó néhány könnyen megfejthető és előre kiszámítható volt, de ez betudható annak, hogy fiataloknak szól, így az írónő törekszik a könnyebb érthetőségre. Maga a stílus pörgős, fiatalos, Mead lendületesen ír, nem vesztegeti az időt unalmas részekkel, egyes leírásokat néhány mondattal lerendez, mégis jól elképzelhetőek a helyszínek. A szereplők jellemzése nincs túlbonyolítva, a karakterek azonban így is jól elkülöníthetők, megjegyezhetők. Érzékiség szempontjából a YA keretei jellemzőek rá, tehát a testi kapcsolatok maximum csókig terjednek (egyelőre). A könyv borítója az egyetlen, ami annyira nem tetszik és szerintem sok mindenkit visszariaszt az olvasástól, mert nem olyat (kevesebbet) vár tőle az ember, mint amilyen a regény valójában. A filmes borító nagyságrendekkel jobb. Viszont a könyv hangulatát egyik borító sem, sőt még maga a film nem találta el, nekem a film túlságosan gimis vígjátéknak tűnik, attól azért komolyabb, sötétebb a könyv (ezt az előzetes alapján szűrtem le, de várom a filmet, kíváncsi vagyok, mit hoztak ki belőle). A Vámpírakadémia egy ígéretes sorozat első kötete, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.
Másik főszereplőnk Lissa, aki teljesen más, mint Rose. Ő magas, vékony, törékeny, szőke, míg Rose alacsonyabb, sötétbarna hajú és barna szemű, csinos lány. Lissa kedves, aranyos, jószívű, szerény, ugyanakkor okos, előkelő, és mer bátor is lenni. Ő sokkal megfontoltabb, mint Rose, ő előbb gondolkodik, tervez, minthogy cselekedne. Nyugodtabb, nem kapja fel olyan hamar a vizet, de sokkal érzékenyebb és könnyebb megbántani. Rengeteg problémával kell megküzdenie: családja elvesztésével, a Dragomir család egyetlen élő tagjaként a rá nehezedő nyomással, a képességeivel, az őrület jeleivel, a titokzatos üldözőjével, és persze szerelmi gondokkal is. Mindebben Rose igyekszik a segítségére sietni, akiben Lissa megbízik és akire mindig számít. Nagyon tetszett a könyvben a két lány barátságának ábrázolása. Az, hogy Rose mindig önzetlenül segíti, védi Lissát és tényleg ez a legfontosabb számára.
 |
| Moziplakátos borító |
A szerelmi szál is elég erős a könyvben, bár nem mondanám, hogy ez a leghangsúlyosabb. Eleinte Rose csak szórakozik a fiúkkal, például odavan Jesse-ért, de közben rájön, hogy Dmitrij iránt sokkal komolyabb érzelmeket táplál. Dmitrij Rose oktatója, testőr az akadémián, aki különórákat, edzéseket tart Rose-nak. A lány sokat kötekedik vele, aztán rájön, hogy szeretne neki megfelelni, vágyik a dicséretére, elismerésére. Rose-t zavarja, hogy a férfi hét évvel idősebb nála, de valamiért mégis vonzónak találja a szótlan, komoly harcost. Azt, hogy Dmitrij hogyan érez Rose iránt, itt még nem tudni (a folytatásokból kiderül). Lissa pedig a veszélyesnek és titokzatosnak tűnő Christianhoz kezd vonzódni. Az ő kapcsolatuk alakulása is tetszett, aranyos volt. A szerelmi kapcsolatok lassan alakulnak ki, amit nagyon szeretek. Időt kell adni a szereplőknek is, hogy megismerjék egymást, felfedezzék és megértsék az érzéseiket és az olvasóknak is, hogy átélhessék a könyv által közvetített érzelmeket. A Vámpírakadémia e tekintetben is jó könyv, megfogott benne az érzelmek ábrázolása.
Összességében nagyon jó könyvnek tartom: ötletes a világfelépítés, összetett, de logikus és érthető. A motivációk tisztázottak, az érzelmek átjönnek. Fordulatos, izgalmas regény (még így harmadik olvasásara is), bár a rejtélyek közül jó néhány könnyen megfejthető és előre kiszámítható volt, de ez betudható annak, hogy fiataloknak szól, így az írónő törekszik a könnyebb érthetőségre. Maga a stílus pörgős, fiatalos, Mead lendületesen ír, nem vesztegeti az időt unalmas részekkel, egyes leírásokat néhány mondattal lerendez, mégis jól elképzelhetőek a helyszínek. A szereplők jellemzése nincs túlbonyolítva, a karakterek azonban így is jól elkülöníthetők, megjegyezhetők. Érzékiség szempontjából a YA keretei jellemzőek rá, tehát a testi kapcsolatok maximum csókig terjednek (egyelőre). A könyv borítója az egyetlen, ami annyira nem tetszik és szerintem sok mindenkit visszariaszt az olvasástól, mert nem olyat (kevesebbet) vár tőle az ember, mint amilyen a regény valójában. A filmes borító nagyságrendekkel jobb. Viszont a könyv hangulatát egyik borító sem, sőt még maga a film nem találta el, nekem a film túlságosan gimis vígjátéknak tűnik, attól azért komolyabb, sötétebb a könyv (ezt az előzetes alapján szűrtem le, de várom a filmet, kíváncsi vagyok, mit hoztak ki belőle). A Vámpírakadémia egy ígéretes sorozat első kötete, amit mindenkinek csak ajánlani tudok.
Értékelés:
Tartalom, történet: 5/4.5 (Csak azért van levonás, mert tudom, hogy később még ettől is jobb lesz.)
Szereplők: 5/5
Nyelvezet, stílus, írásmód: 5/5
Borító, küllem: 5/4
Tartalom, történet: 5/4.5 (Csak azért van levonás, mert tudom, hogy később még ettől is jobb lesz.)
Szereplők: 5/5
Nyelvezet, stílus, írásmód: 5/5
Borító, küllem: 5/4
Összesen: 20/18.5
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése