2014. augusztus 27., szerda

Dan Krokos: Hamis valóság


Dan Krokos: Hamis valóság 
(Hamis emlékek 2.)

Miranda semmi másra nem vágyik, csak normális életre. 
Eltökélte, hogy túllép származása szörnyű valóságán, miszerint ő csak egy klón, és megpróbálja felhőtlenül élvezni a közösen töltött időt barátjával, Peterrel és többi társával az iskolában. 
Ám hamarosan kénytelen ráébredni: normális élet nem létezik legalábbis nem egy olyan lány számára, akit arra teremtettek, hogy eleven fegyver legyen. Amikor egyik csapattársa renegáttá lesz, az esemény olyan háborút indít el, amely az egész világot veszélybe sodorja, Miranda pedig a végső áldozat meghozatalára kényszerül, hogy megmenthesse a bolygó jövőjét.

A teljesen magával ragadó, pörgős, meglepő és hihetetlenül fordulatos Hamis emlékek után kíváncsian vártam, mivel rukkol elő az író a második részben. Nem kellett csalódnom, a Hamis valóság eléri az első kötet által magasra tett mércét, bár azt nem mondanám, hogy sikerült túlszárnyalnia.

Nagyon ütősen kezd a második rész, néhány nyugodt pillanat után hőseink élete hatalmas fordulatot vesz, ami fontos események láncolatát indítja el. A könyvet én gondolatban három részre osztottam, és az első és a harmadik szakasz nagyon tetszett, a közepét azonban valahogy nem élveztem annyira. Kicsit lagymatagnak, tötyögősnek találtam. Nem kötött le annyira, amikor Miranda és társai követték Nina útját, majd megérkeztek valahová és aztán ennek a helynek a bemutatása következett. Kicsit sok volt itt a leírás, de sok esemény nem történt. Itt némileg lassúbb tempójú lett a cselekmény, persze azért itt is akadtak feszültségek, végül pedig megint nagyon felpörögtek az események. A könyv utolsó harmada már körömrágóan izgalmas lett, így megbocsátottam a könyv közepén található lassabb részt.

Van azonban valami, ami még jobban zavart ebben a kötetben, és az nem más, mint a Noah-szál. És itt most nem a könyv elején bekövetkezett dologra gondolok (aki olvasta, tudja, mire értem). Nem igazán értettem, miért kell ez bele, és bevallom, nem kötött le túlságosan ez a jelenség. A történetben lett egy fontos következménye ennek a szálnak és még a jövőre is előrevetít egy lehetőséget, szóval gondolom, mi lehetett az író célja ezzel, csak nem nagyon tetszett a megoldás. Majd meglátjuk, mit hoz ki belőle a szerző a harmadik részben (False Future). Remélem, a kiadó hamar megjelenteti magyarul.

A karakterek ezúttal egy kicsit laposabbak voltak, még Miranda is. Peter keveset szerepelt, Rhys azonban elég szórakoztató figura volt. A szerelmi szál aranyos volt, ám kicsit kevés. Viszont megértem, hogy a karaktereknek volt nagyobb gondjuk is, mint a kapcsolatukon rágódni és bizony nehéz döntéseket kellett meghozniuk. A világfelépítés most is nagyon tetszett, érthető, érdekes és egyedi volt. Újabb és újabb bonyodalmak jönnek, új nehézségek, új ellenségek, egyre nagyobb a tét. Hihetetlen fantáziával alkotta meg az író az egész sorozatot és biztos vagyok benne, hogy tartogat még meglepetéseket.

Az eredeti borító
A stílus világos, egyszerű, mégsem szájbarágós. Sok szemléletes leírással találkozunk, a valóságban nem létező dolgokról is olyan jó jellemzést ad Krokos, hogy szinte maga előtt látja az olvasó. Pörgős és izgalmas, fordulatos a könyv, de elég érzelmes és megható is, ami ellensúlyozza az akciófilm-jelleget. E/1 elbeszélésmódban Miranda szemszögéből látjuk az eseményeket, így általában az ő fejével gondolkozunk, jó néhány helyen azonban nem értettem egyet a döntéseivel. Alapjában véve azért kedvelhető főhős maradt és félelmei, aggályai ellenére a végén is nagyon bátor tettet hajtott végre. Tetszett, hogy az író megmutatta Miranda emberi oldalát is, pl. hogy hősnek lenni nagyon nehéz és egy ilyen önzetlen döntést meghozni nem is olyan egyszerű, mint hinnénk.

A könyv borítója nagyságrendekkel jobban sikerült, mint az első részé. Nagyon tetszik a színvilága, az üzenete és az utalások. A lány, a Fáklya, a város mind-mind megjelennek a könyvben. Ez a lányalak már jobban hasonlít a képzeletemben élő Mirandára, így csak gratulálni tudok az alkotónak. Az viszont zavaró, hogy így az első két rész külső megjelenése nem egységes, nagyon eltérnek egymástól, nem úgy, ahogy pl. az eredeti borítók.

Összességében nagy kedvencem a sorozat, és a második kötet is kifejezetten jól sikerült. Azoknak ajánlom, akik egy fordulatos, "látványos" történetre vágynak, olykor igazán szívet tépő elemekkel, hihetetlen izgalmakkal és szerethető karakterekkel. Gyilkos függővéggel zárult a könyv, de kaptunk egy utolsó jelenetet, ami reményt adhat a jövőre nézve, és a főhősökre még sok veszély és nehézség vár, így már nagyon szeretném olvasni a harmadik részt.

Értékelés:
Cselekmény, történet: 5/4
Karakterek: 5/4
Nyelvezet, stílus, leírás: 5/5
Borító, küllem: 5/4

Összesen: 20/17

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:

Free Blog Templates