2018. október 1., hétfő

Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség


Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség

Leonidas lányát tizenhét éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne. Nüxet születésétől kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp a vonzó és szemtelenül szellemes új férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe... Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? Ebben a varázslatosan megírt történetben a Szépség és a szörnyeteg tündérmesei bája találkozik az Üvegtrón-sorozat dühös szenvedélyével. A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasy-k megszállottja, jelenleg Seattle-ben él a hét macskájával és a plüss szörnyeivel. 

„Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet - alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!" - Sarah J. Maas az Üvegtrón-sorozat szerzője

Azta, de jó könyv volt ez! A borítójával már régóta szemeztem, káprázatosan szép és sejtelmes. A fülszöveg is figyelemfelkeltő. Fogalmam sincs, miért nem olvastam el eddig, de most nagyon örülök, hogy a várólista-csökkentésem okán a kezembe került. Felejthetetlen. 

Ha már megemlítettem a gyönyörű borítót, ezzel kezdem az értékelésemet. Amellett, hogy esztétikus, sok utalás szerepel rajta. A csigalépcső, a lépcsőn rohanó lány, a rózsa mind a könyvben megjelenő szimbólumok. A színvilág, a sötét tónusok illenek a történet kissé komor világához, ugyanakkor a vörös utal a szerelemre és a vérre is. A grafika és a tipográfia is nyerő. A borító tökéletesen ilik a könyhöz, visszaadja a hangulatát. A könyv belül is szép, igényes. Tetszik a betűtípus és a lapok minősége, meg a fordítás is. 

A történet egy ókori görög és római elemeket (istenek, nevek), és ősi kelta vallási hagyományokat felvonultató sztori, melyben a Kékszakállú herceg vára és A Szépség és a szörnyeteg elemei keverednek. Ez így elég furcsa keveréknek hangzik, de nekem tetszett, hogy össze kellett illeszteni a múlt kirakósdarabjait és minden a helyére került. Még molyon is olvastam olvan véleményt, hogy ez egy zavaros katyvasz, hát ezt cáfolnom kell. Ötletesnek találtam a világfelépítést. Azok kedvéért akiknek nem erősségük az értő olvasás, vagy még nem olvasták a könyvet, leírok pár alapvető infót. 

A cselekmény egy kitalált világban játszódik, Árkádiában. Árkádia a jelenlegi brit szigeteken terül el, de az írónő egy másféle múltat kreált hozzá: ebben a világban egy Római-Gécia nevű birodalomnak (amely nevéből adódóan erősen hajaz az ókori Görögországra ill. a Római birodalomra) sikerült meghódítani a szigetet és egy Claudius nevű uralkodó hozott létre rajta egy királyságot. Utódai vígan uralkodtak jólétben és boldogságban, mígnem kilencszáz évvel ezelőtt történt valami baj. Azóta ugyanis Árkádia felett nem látni az eget, csak egy pergamenszerű kupolát, és az ország teljesen el van zárva a külvilágtól, mintha csak egy hógömbben lenne. Senki nem tudta, miért vagy hogyan történt, de azóta néha démonok ólálkodnak a sötétben és aki meglát egy démont, megtébolyodik. A nép egy titokzatos kastélyban élő démon lordot, a Kegyes Urat tartja felelősnek a démoni tevékenységekért, úgy gondolják, ő ereszti szabadon néha a démonjait. A Kegyes Úr egyébként gonosz alkukat köt az emberekkel, de mindig magasabb árat kér a szívességeiért cserébe, mint amekkorára az ember számít. 
Kapcsolódó kép
Forrás: navalwiki.info
Itt jön be a képbe főszereplőnk, Nüx (az eredetiben Nyx, ha engem kérdeztek, ez sokkal vagányabb név). Az ő apja ugyanis annak idején alkut kötött a Kegyes Úrral, cserébe viszont hozzá kell adnia az egyik lányát feleségül. Nüx próbálja elfogadni a tényt, hogy apja a két lánya közül őt választotta áldozati báránynak, de emiatt gyűlölet és keserűség van a szívében. Közben apja arra készítette a lányt, hogy legyőzze a démont és bosszút álljon az anyjáért és megmentse a királyságot. Úgy vélik, ha sikerül megtalálnia a démon lord kastélyában a négy titkos helyet és feloldani az azokat övező varázslatokat, elpusztulhat a kastély és vele együtt a démonok is, a Kegyes Úrral egyetemben. De persze Nüx-nek nincs egyszerű dolga, hisz a kastélynak is van varázsereje, szobái állandóan változnak, mintha önálló akarata lenne.

Aztán ott van még a démon lord (Ignifex), meg az önálló életet élő árnyéka (Árny) is. Nüx-nek is alkut ajánl a Kegyes Úr minden este: ha sikerül kitalálnia az igazi nevét, szabad lehet, de ha rosszul tippel, meghal. A lány persze nem akar élni az alku lehetőségével, hisz semmilyen támpontja nincs a démon nevét illetően. Kb. az az alaphelyzet, innen csak tovább bonyolódnak az események. Titkok derülnek ki, van néhány csavar és múltbeli esemény, ami kihat a jelenre. A mitológia és a vallás is szerepet játszik a dolgok kiderítésének folyamatában. Érdekes volt rájönni, ki mivel van tisztában, mit tud és mit nem, ki a jó és ki a rossz. A legnagyobb csavart már az elejétől kezdve sejtettem, de még így is jó volt olvasni. A történet nekem nagyon tetszett rejtélyessége, összetettsége miatt, de ami igazán megragadott a könyvben, az a karakterek összetett jelleme.
Képtalálat a következőre: „cruel beauty nyx”
Nüx és "Ignifex"
Forrás: tumblr

Itt nincs pusztán jó vagy rossz szereplő, mindenki kicsit jó, kicsit gonosz, mindenkiben van sötétség, önzőség, gyűlölet, egy csipetnyi gonoszság, hiúság, vagy fennhéjázás. Tetszett, hogy nem tökéletes karaktereket kapunk, hanem sebezhetőek, emberiek és esendőek a figurák. Kezdjük mindjárt a főhősnővel, aki nem igazán egy kedves kis nebáncsvirág. Nagyon érdekes és egyedi karakter, akinek a lelkét megmérgezte a családja iránt érzett harag, megvetés és gyűlölet. Sajnálja magát, amiért az apja az ellenségnek adta, és semmilyen megbánást nem tanúsított emiatt vagy nem igazán mutatta ki a szeretetét a lánya iránt. Gyűlöli a nagynénjét, aki elfoglalta anyja helyét, sőt még saját halott anyját is utálja, mert az ő halála miatt kell neki a biztos halálba indulnia. Ám legjobban kedves, naiv testvérét utálja, akit szeret ugyan, de irigy rá, amiért ő élhet és őt szeretik. Nem neki kell feláldoznia magát. Ha a saját döntése lett volna, valószínűleg meg akarná menteni a húgát és önként vállalná a halált, de őt erre kényszerítették és emiatt szörnyen érzi magát. Állandóan bűntudat gyötri, amiért nem tudja teljes szívvel szeretni a testvérét sértettsége, elkeseredettsége és irigysége miatt, amire azért van némi oka, valljuk be.

Hasonlóan érdekes karakter a démon lord, Ignifex. Gonosz és rossz ugyan, de nem annyira, mint ahogy elsőre tűnik. Bizonygatja, hogy akik alkut kötnek vele, legalább olyan rosszak, önzőek vagy hiúak, mint ő és megérdemlik a sorsukat. Árny is legalább ilyen érdekes jellem: kedves, rendes, álmodozó alak, de ő is képes kegyetlenségre egy nagyobb jó érdekében. A húg, Asztraia, valamint az apa figurája sem pusztán fekete vagy fehér, nem lehet elkönyvelni őket sem pusztán jónak, sem rossznak. Ezért mondom, hogy minden karakter érdekes és cseppet sem tipikus ebben a könyvben. 


Kapcsolódó kép
Forrás: booknest.eu
Igazán tetszett az írónő stílusa is. Nagy fantáziával megírt történetet tár elénk, de a bonyolult és összetett dolgokat érthető formában közli. Az információkat lassan adagolja, fenntartja a feszültséget. Akadnak izgalmak és megható, romantikus pillanatok. Érzékletesek és szinte kézzelfoghatóak a leírások. Tetszett a mondanivaló, a lélektani részek és a különleges szerelmi háromszög meg a testvérek közötti kapcsolat ábrázolása. A karakterek és a világ biztosan emlékezetes marad számomra.

Összességében nagyon tetszett. Minden megvan benne, amitől én jónak tartok egy könyvet: kidolgozott világ, nem tökéletes, de kedvelhető karakterek, rejtélyek, izgalom, fordulatok, érdekes romantikus szál, drámai pillanatok. Azoknak ajánlom, akik szeretik a romantikus YA fantasyt. Akinek tetszett Naomi Novik: Rengeteg c. könyve (kicsit erre emlékeztetett), vagy Sarah J. Maas A Court of... sorozatának könyvei, azok erre is vevők lesznek. Erről jut eszembe, Sarah J. Maas véleményezte ezt a könyvet és nem tartom kizártnak, hogy ihletet merített belőle Tamlin karakteréhez A Szépség és a szörnyeteg vonásai kapcsán, valamint Rhys-ben is határozottan érzek egy kis adagot Ignifex illetve Árny karakteréből. Nekem kedvenc lett ez a könyv. Biztos hogy nem utoljára olvastam. 

Értékelés:
Cselekmény, történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Leírás, stílus: 5/5
Borító, küllem: 5/5

Összesen: 20/20

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:

Free Blog Templates