Trish Cook: Éjjeli napfény

Trish Cook: Éjjeli napfény

A 17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazból az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak. 

Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben - ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét. 

Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket - és mindenki mást is körülöttük -, örökre. 

A könyv alapján készült film - főszerepben a Disney sztár Bella Thorne-nal és az első főszerepében Patrick Schwarzeneggerrel - már a mozikban!

"Egy szívszorító történet szerelemről, veszteségről és egy majdnem tökéletes nyárról - remek olvasmány a Csillagainkban a hiba és a Love, Simon rajongóinak."

Amazon

"Katie szemén keresztül újra átélhetjük az első szerelmet minden szépségével és konfliktusával együtt, a lány helyzete pedig rámutat arra, hogy minden napunkat éljük a lehető legteljesebben. Szívszorítóan szép történet!"

Book Heaven

A film híre hamarabb elért hozzám, mint a könyvé, és felkeltette az érdelődésemet. A fülszöveg alapján is ígéretesnek könyveltem el, viszont nem vártam tőle életre szóló élményt és katarzist. Egy Minden, minden stílusú könyvre számítottam már csak az alapsztori miatt is: a lány a betegsége okán nem léphet ki a házból, de megismerkedik a cuki sráccal és érte hajlandó kockáztatni, stb. Nos, nem okozott nagy csalódást, de nem volt valami egetrengető olvasmány sem. 

A történet hősnője Katie Price, aki egy különleges betegség miatt nem mehet ki a napfényre, mert annak végzetes következményei lehetnek számára. Csak esténként merészkedik ki a házból, nappalait az elsötétített szobában tölti. Szinte csak két ember van, akivel érintkezik: édesapja és a barátnője, Morgan. Van viszont valaki, akit gyerekkora óta figyelemmel kísér: az egyik iskolatársa, Charlie. Mivel Katie betegsége miatt magántanuló, így csak titokban figyeli a srácot, míg egy nap (vagyis este) szemtől szemben találkoznak. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy a két fiatal között szerelem szövődik, de persze ott van Katie titka. Vajon hogy fog reagálni Charlie, ha tudomást szerez a lány betegségéről?

Kép forrása: filmkatalogus.hu

Maga a cselekmény nem túl bonyolult, és a fülszöveg kb. mindent elmond egy dolog kivételével. Kedves, aranyos szerelmi sztori, cukik a szereplők. Akadnak poénos helyzetek, és alapvetően kedvelhető a két főhős is, bár kissé sablonosak. Tetszett, hogy mindenben támogatták egymást és elérték, hogy kihozzák a másikból a legjobbat. Ilyennek kell lennie egy tiniszerelemnek: egymást támogató, segítő, harmonikus kapcsolat, olykor kicsit bohókás. A főszereplők párosa aranyos, de van még egy vicces pár, Morgan és Garver, akik feldobták a könyvet furcsán cuki kapcsolatukkal. A fiú odavan a lányért, folyton utána koslat, míg a lány állandóan elhajtja és megjátszva magát kissé lekezelően bánik vele, viszont látszik rajta, hogy neki is tetszik a fiú. Érdekesek és viccesek voltak a közös jeleneteik.

A másik dolog, ami kifejezetten tetszett a könyvben, az Katie és az édesapja kapcsolatának ábrázolása volt. Úgy érzem, ezen a szálon sikerült a legtöbb érzelmet átadni. Megértettem mindkettőjüket, átéreztem a problémájukat. Mindkét félnek nagyon nehéz lehetett megküzdeni ezzel a betegséggel és ennek nyomán kialakult helyzettel, ráadásul már Katie édesanyja sem él, így csak egymásra számíthattak. Az apának sok mindenről le kellett mondania, hogy gondoskodhasson a lányáról. Rossz lehetett neki, de nem panaszkodik, mert csak a lánya állapotát és boldogságát látja maga előtt. Bár kicsit túlféltő a viselkedése, ez érthető az adott helyzetben. Végső soron neki volt igaza, mert Katie bajba került a nagy szabadságvágya és figyelmetlensége miatt. Ennek ellenére az apja elengedte, ahová csak menni akert, mert tudta, ezzel örömet szerez a lányának. Édesanyaként tökéletesen át tudtam érezni az apa szeretetét, félelmeit és az aggodalmát.

Kép forrása: filmkatalogus.hu

Viszont megértettem Katie érzéseit, vágyait is. Ha évekig bezárva élt, persze, hogy ki akar törni és olyan dolgokat akar megtapasztalni, mint bármelyik más fiatal. Ehhez a kezdő lökést Charlie adta meg neki. Tetszett, hogy ez a három karakter milyen racionálisan állt a dolgokhoz és milyen kompromisszumképesek voltak. Próbálták kihozni a legjobbat Katie helyzetéből. Katie néha kicsit önzőn viselkedett, de valahol ezt is megértettem. Mikor átesett a ló túloldalára, az kevésbé tetszett. Pl. mikor randiprofilt hozott létre az apjának. Én nem igazán örólnék, ha a gyerekem - jó szándákból - ilyet csinálna. Szerintem egy felnőtt el tudja dönteni, mikor, kivel és hogyan akar ismerkedni. Ez nekem túl sok volt, ne a gyerek szabja meg még ezt is (az a gyerek, aki miatt az egész életét, munkáját, hobbiját feláldozta). Értem, mit akart ezzel Katie és az írónő, nevezetesen hogy az apának itt az ideje elengedni a lányát, saját életet élni, magával is törődni, bepótolni mindent, amit a lánya betegsége miatt elszalasztott és boldognak lenni, de nálam pont az ellenkező hatást érte el. Miért szól bele? Majd randizik az apja, ha akar, illetve ha ő már nem lesz.

Sajnáltam, hogy a könyv üzenete kicsit felemás. A lány egyszer mer igazán önmaga lenni, szabad lenni és akkor is pórul jár. A végkifejlet kicsengése szomorkás, keserédes, de alapvetően még így is pozitívnak éreztem. Felhívja a figyelmet arra, hogy el kell fogadni azt, amit az élet kínál, és ki kell hozni belőle a legjobbat. És mindenkinek jár a boldogság, még ha kis időre is.

Kép forrása: filmkatalogus.hu

Az XP létező, különös betegség. Ez a szál különlegessé tette a könyvet, ezt leszámítva átlagos olvasmány. A stílus nem annyira egyedi, a narrátor jelen időben, E/1-ben mesél. A megfogalmazás nem túl bonyolult, a leírásokkal is fukarkodik a szerző. A könyvborító a moziplakátos képpel operál, tetszik ugyan, de túl üresnek és egyszerűnek találom. Az viszont jó, hogy rajta vannak a szereplők és Bella arckifejezése nagyon visszaadja a könyvbéli Katie érzéseit.

A filmet, melyben Bella Thorne alakítja Katie-t és Patrick Schwarzenegger Charlie-t, még nem láttam. Elképzelhető, hogy ott a dalok miatt jöbban átjönnek az érzelmek és az egész "első szerelem feeling". Összességében tetszett a könyv, de nem voltam tőle elájulva. Nem több, mint egy kedves, szerethető, ám felejthető tinitörténet.

Értékelés:
Cselekmény, történet: 5/4
Karakterek: 5/4
Stílus, írásmód: 5/3
Borító, küllem: 5/3

Összesen: 20/14