George R. R. Martin: Varjak lakomája

George R. R. Martin: Varjak lakomája

(A Tűz és Jég dala 4.)

Fülszöveg: 

Az ősi Westeros földjén lassan véget ér a hosszú, véres háború. Észak ifjú királya halott, családja ősi székhelye romokban hever, a sebeiket nyalogató hadvezérek és királyi házak meghúzzák magukat. A nyugalom azonban látszólagos - a koncért mások is vetélkednek. A Vas-szigetek harcias népe a Hét Királyság zöld földjeire vágyik, miközben a kikötőkben egyre több tengerész regél a Sárkánykirálynőről és három sárkányáról...

Először is néhány technikai információ a könyvről: A Varjak lakomája című könyv A Tűz és Jég dala sorozat negyedik kötete, de olyan hosszú lett volna, hogy az író kénytelen volt két kötetre szedni. Ám nem kronológiai szempontból felezte el, (hogy a történet fele ebben a könyvben olvasható, a másik fele pedig az ötödik részben,) hanem földrajzilag. A Varjak lakomája Királyvárban, a Vas-szigeteken és Westeros belső területein játszódik, pl. Zúgóban, Harrenhallban, a Sasfészekben, Óvárosban, illetve Dorne-ban, míg a Sárkányok tánca című rész a Falon, a Keskeny-tengeren túl, a Rabszolga-öbölben, tehát zömében a Hét Királyságon kívül. Ezáltal egyes nézőpontkarakterek kimaradtak ebből a kötetből. Például Havas Jon, Bran, Tyrion és Daenerys ebben a könyvben nem szerepelnek, az ő cselekményszáluk az ötödik kötetben olvasható. A negyedik és az ötödik rész tehát egyidőben, egymással párhuzamosan játszódik, csak más helyszínen vagy más szereplő szemszögéből nézve. 

A Varjak lakomája ott veszi fel a történet fonalát, ahol a Kardok vihara letette. Az öt király háborúja után lassan véget érnek a véres harcok, igazi győztes azonban nincs. Az emberek éheznek, a földek feldúlva, aratni nem lehet, a tél viszont közeleg. Az utakon sok az útonálló, és az elégedetlen ember, akinek szeretteit, családját lemészárolták. Az elégedetlenkedőt egy csoportját alkotják a "verebek", olyan egyszerű emberek és septonok, akik megelégelték, hogy különböző urak katonái gyújtják fel és fosztják ki földjeiket, házaikat, falvaikat, szentélyeiket, megölik az ártatlan embereket és a papokat. Sokan közülük Királyvárba tartanak, úgy, mint sok más nyomorult, akik a harcok elől menekültek a fővárosba, ahol éppen új főseptont készülnek választani.

És mi a helyzet a szereplőkkel? Ha nem olvastad a sorozat előző részeit, akkor SPOILER következik! Miután Jaime kiszabadította öccsét, Tyriont a cellából, a törpe megölte Lord Tywint. Jamie magát hibáztatja és Tyrion vallomása alapján azt hiszi, tényleg a törpe ölte meg Joffreyt. Joffrey halálával Tommen lett a király, de helyette Cersei uralkodik régenskirálynőként. A királynő azt hiszi, ő ugyanolyan keménykezű és okos, mint az apja volt, de hibát hibára halmoz és csak két cél vezérli: tönkretenni a kis királynőt, Margaeryt és kivégeztetni Tyriont, akit égre-földre keres. Szép lassan kiderül, mi oka van erre, miért akar mindenáron megszabadulni öccsétől és újdonsült menyétől. Jamie és Cersei egyre jobban eltávolodnak egymástól, ahogy Jamie megpróbál jobb ember lenni, Cersei viszont a hatalma megszilárdításán fáradozik, közben Tomment félti és egyre őrültebb dolgokat tesz. A Hit egyre nagyobb hatalomra tesz szert Királyvárban.

Brienne a Jaime-től kapott karddal elindul, hogy felkutassa Sansát, közben egy-két segítőtárs is mellé szegődik. Sansa a Sasfészekben továbbra is Alayne szerepét kénytelen alakítani. Saamwellt Jon Óvárosba küldi, hogy mesternek tanuljon, vele megy Aemon mester, Szegfű és a baba is. Hasmarosan kiderül, hogy Jonnak jó oka volt elküldeni őket, ám az út nem olyan könnyű és veszélytelen, mint hitték. Arya Braavos felé veszi útját egy hajón, miután hátrahagyta Sandor Clegane-t, és a kikötőben odaadta a kapitánynak az érmét, amit Jaquentől kapott. 

A megszokott szereplők mellett új szálak is vannak, új helyszíneket ismerhetünk meg: Dorne-ban, ahol Myrcella hercegnő Trystane herceg jegyeseként él, a Martell család uralkodik. Doran Martell herceg unokahúgai, a Homokkígyók bosszút akarnak állni apjuk, Oberyn haláláért és háborút akarnak kirobbantani Dorne és a Vastrón között. De Doran herceg miért nem akar tenni semmit? Ezalatt a Vas-szigeteken is fontos dolgok történnek: Balon Greyjoy meghalt, lánya, Asha mellett fivérei is igényt tartanak a trónra. Fiáról, Theonról pedig nem tudni, él-e még. Hogy ki lesz a Vas-szigetek királya, egész Westeros sorsára hatással lehet. SPOILER vége

A történetről: 

A könyv az előző kötetekhez hasonlóan jól felépített világot tár elénk, ahol a cselekmény minden részlete jól átgondolt munka eredménye. A történet annyira összetett és olyan sok szálon fut, hogy megjósolhatatlan a végkimenetele. Ez a rész is bőven tartogat váratlan fordulatokat, előre nem látható eseményeket, félreértések miatt elhamarkodott, esetleg elhibázott döntéseket. Legjobban a Brienne-szál érdekelt (főleg a vége felé). Olyan izgalmas volt a harcos lány sorsa, hogy két esetben is előrelapoztam az ő fejezeteihez, és előbb azt olvastam el, csak azután a közbeeső részt. Jaime szála is érdekes, drámai, elgondolkodtató volt (kíváncsi voltam, megszegi-e a  szavát). Testvéreivel való kapcsolata átalakul, az ő karaktere sokat változott. Cerseiből túl sokat kaptam (bár a vele kapcsolatos jóslat érdekelt), Aryaból viszont túl keveset. De mivel annyira hiányoztak kedvenc szereplőim, szinte a legfontosabb karakterek, hogy nem tudok maximum pontot adni a történetre. Jó volt, de valami hiányzott, nem éreztem egésznek a könyvet (tulajdonképpen nem is volt az, csak egy fél). 

A karakterekről: 

Cerseit sosem volt a kedvencem, ezek után pedig még kevésbé kedvelem.Valamilyen szinten meg lehet érteni a motivációját, hogy szereti a fiát és meg akarja védeni, szeretne hatalmat, hogy érezze, ő irányít, és a jóslat ismeretében már minden világossá vált, mégsem volt szimpatikus a karaktere. Tudom, hogy az írónak nem célja, hogy kedvelhetővé tegye a figurát, inkább csak megérthetőbbé, árnyaltabbá akarta tenni Cersei karakterét. A királynő jól kidolgozott karakter, ismerjük az érzéseit, legbelsőbb félelmeit, indítékait, vágyait. Olyan asszony ő, aki inkább férfi szeretne lenni, mert akkor több hatalma lehetne. Az emberek felnéznének rá, tisztelnék őt és rettegnének tőle. Mindig sérelmezte, hogy vele és ikertestvérével másként bántak, mert ő lány volt, Jaime pedig fiú. Ezt az igazságtalanságot akarja megszüntetni azzal, hogy hatalmat akar. Ez is eszköze ahhoz, hogy elkerülje a "maegi" jóslatának bekövetkezését. Mindent, amit tesz, ennek a célnak rendeli alá és ezért bármire hajlandó. 

Jaime figurája sokat fejlődött, ezúttal a Cersei-hez és Tommenhez való viszonya értékelődik át. Félkezű lovagként, testőrparancsnokként is helyt kell állnia, ennek érdekében sokat edz. Múltja, rossz hírneve megkeseríti az életét és rányomja bélyegét minden tettére. Sam még mindig gyávaságával és Szegfű iránti vágyaival küzd, de sokkal bátrabb, mint korábban volt. Arya maga sem tudja, mit akar, mi a célja. Egy elveszett kislány, akinek nincs senkije és nincs hova mennie. Még azt sem tudja, ki is ő valójában. Ahhoz, hogy valaki lehessen, előbb el kell veszíteni önmagát és senkivé kell válnia. Ez az út azonban nem lesz könnyű. A talpig becsületes Brienne arra kényszerül, hogy megtanulja, kiben érdemes bíznia és kiben nem. Az új szereplők is érdekes karakterek, kíváncsi vagyok rájuk (pl. Ser Hyle, a Greyjoy-fivérek, Euron, Victarion, Aeron, valamint az óvárosi mesterek és növendékek, vagy a braavosi "kedves férfi" és "az árva"). 

A regény karakterei ezúttal is igazi élő figurák, nem papírmasék. Egyedi jellemek nem szokványos életúttal és tetteiket befolyásoló tulajdonságokkal. George R. R. Martin  mestere az emlékezetes, egyedi karakterek teremtésének. Szereplői egytől egyik valóságosnak tűnnek, nem jók vagy rosszak, ahogy a szerző által felépített fantáziabirodalom sem fekete vagy fehér, hanem színes képzelettel megalkotott, árnyalt világ. Tetszik, hogy a figurák soha nem esnek ki a szerepükből, megszólalásaik, tetteik, gondolataik csak a rájuk jellemző formában és módon történnek. A karakterábrázolás ezúttal is csillagos ötös.

Nyelvezet, stílus, leíró részek:

Ebben a kötetben kicsit sok volt az új helyszín: az író elkalauzolt minket a már sokszor említett Dorne-ba és a Vas-szigeteket is részletesebben mutatta be. Nem csak magát a helyet festi le ilyenkor a szerző, hanem a hely történetét, hagyományait, lakóinak szokásait, mentalitását is elénk tárja. Találkozhattunk Doran herceggel, testőrével Areo Hotah-val, a lányával, Arianne hercegnővel, unokahúgaival, a Homokkígyókkal, valamint jobban megismerhettük Ser Arys Oakhart-ot (korábbi kiadásokban Vasszív Arys), Myrcella hercegnőt is. Eddig Óvárosba sem látogathattunk el képzeletben, ebben a kötetben erre is lehetőség nyílt. Martin bemutatja, hogyan épül fel a mesterré képzés rendszere és néhány mesternövendékkel is megismerteti az olvasót. A Vas-szigetek trónkövetelőit is részletesen mutatja be a szerző. A sok új helyszín és új szereplő miatt kissé soknak találtam a leírást, illetve fárasztó volt a sok új helyet elképzelni. Ez így furcsán hangzik, de olyan érzésem volt, mintha a fantáziámat erőltettem volna, olyan sok új helyet és új figurát dobott be a játékba Martin. Az arány kicsit eltolódott a leíró, ábrázoló részek felé, emiatt vonok le fél pontot, mert egyébként a stílus itt is bravúros, és a könyv nyelvezete ezúttal is tetszett. Illik a könyvhöz, az adott jelenet hangulatához, mindig minden szereplő esetében megfelelő a hangnem és a szóválasztás. 

Kiadvány minősége, borító, fordítás: 

A kiadvány nagyon szép, a borító színe élénk piros, rajta egy sast ábrázoló aranyserleg (ami talán a könyvcímben lévő lakoma szóra utal). Eddig ez a borító tetszik legjobban. A címből ítélve előbb azt hittem, az Éjjeli Őrségre utal (őket hívják a vadak varjaknak), vagy a Bran által keresett háromszemű varjúra, de Bran egyáltalán nem, Jon pedig alig szerepel a könyvben, így más értelmet nyert a cím. A "varjak lakomája" kifejezés többször is megjelenik a könyvben, konkrét és metaforikus értelemben is. A fordítás tetszett, én az átdolgozott kiadást olvastam, nem volt vele bajom. A könyv jó minőségű, finom lapjai vannak, de a gerince nem törik be, bár ez nem is olyan vastag, mint a harmadik vagy az ötödik kötet.  A betűméret kicsi, ahogy maga a könyv is (A/5 ív). Egy idő után bántja a szemet, ha ilyan apró betűt kell olvasni, de ilyen nagy terjedelmű könyvnél muszáj, hogy ilyen kis betűs legyen, különben egy hatalmas méretű, súlyos könyvet kapnánk, amit még nehezebb lenne olvasni. Ez így viszont könnyű, elfér a kézben, éppen megfelelő méret. 

Könyv és filmsorozat:

A Trónok harca néven futó HBO sorozatnak ezidáig három évadját vetítették, ami körülbelül a 3. könyv háromnegyedéig történt eseményeket mutatja be. A sorozat negyedik évada még most készül, tavasszal lesz látható. Egyelőre nem tudni, hogy csak a harmadik könyvet fejezi be vagy a negyedik-ötödik rész eseményeit is filmre viszi-e. Márciusban jön az új évad. Ha vége lesz, majd beszámolok róla. Addig is olvasom a következő részt, amire már nagyon kíváncsi vagyok.

Értékelés: 

Történet, cselekmény: 5/4.5

Szereplők: 5/5

Nyelvezet, stílus, leírás: 5/4.5

Külső megjelenés, borító, fordítás: 5/5

Összesen: 20/19