Ken Follett: A Titánok bukása

Ken Follett: A Titánok bukása 

(Évszázad trilógia 1.)

A véres és gyönyörű huszadik század története úgy, ahogy azt csak Ken Follett tudja elmesélni. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta, orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki, hamis útlevéllel vándorol ki a Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov, öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. 

A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. Ken Follett történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy újabb mestermű született.

Már a megjelenése évében olvastam Ken Follett Évszázad trilógiájának első részét, de akkor nem írtam róla értékelést. Most azonban újraolvastam, mert időközben megszereztem a második részt, hogy még időben elolvashassam azt is a harmadik kötet (elvileg 2014-es) megjelenéséig. Ahogy emlékeztem, összességében tetszett A titánok bukása, és második olvasásra is ez a véleményem. Jó volt újraolvasni, mert sok részlet meg érdekes esemény már nem is rémlett, a legemlékezetesebb jelenetek persze megmaradtak a fejemben.

Izgalmas, fordulatos műről van szó, ahol tényleg bármi megtörténhet a szereplőkkel. Egyik pillanatban még boldogok, aztán minden összeomlik körülöttük, de az ellenkezőjére is van példa: van, akinek olyan dolgokat is sikerül megúsznia, melyről az olvasók nem gondolnák, hogy épségben ki lehet kerülni belőle. Érdekelt Ethel, Billy, Gus és a Maud-Walter páros is, a legizgalmasabbnak viszont a Peskov-fivérek sorsát találtam. Egyes cselekményszálakon igazán érdekesen alakultak az események, jó sok izgalomban volt részünk. Volt itt szerelem, árulás, csaták, harcok, forradalom, kegyetlenkedés, de akadtak politikai viták, családi konfliktusok is. Az egyetlen dolog, ami untatott, az a sok politika volt. Az állandó elmélkedések különböző nézetekről, az egyes szereplők párthovatartozása, a különféle eszmék és célok érvényesülése, a politikai csatározások egy kicsit mérsékelték a cselekmény pörgését. Ez kicsit kevésbé izgalmassá tette a könyvet, de érthető, hogy ezek nélkül a politikai szálak nélkül nem kaptunk volna teljes képet az eseményekről és azok hátteréről. Nem értettük volna, ki mit miért tesz, ugyanis a politikai elvek és célok adták az események mozgatórugóját. 

A könyv megragadja azokat a változásokat, melyek ezekben az években mentek végbe Európa országaiban. A legszembetűnőbb társadalmi változások Angliában, Németországban, Ausztriában és Oroszországban figyelhetők meg. Gondoljunk csak Ethel karrierjére vagy a Monarchia felbomlására. Határok helyeződnek át, országok darabolódnak fel, szűnnek meg és jönnek létre újak, a háború legnagyobb vesztesei pedig az egyszerű emberek. A könyv betekintést nyújt a csatatérre, a harcok sűrűjébe, vagy épp a forradalom közepébe, emellett rávilágít a társadalmi problémákra, igazságtalanságokra, érdekellentétekre, a háború gazdasági következményeire.

Tetszik a korrajz, a szerző hitelesen ábrázolja az adott korszakot. Szinte látom magam előtt, milyen ruhákban járnak, milyen szokásaik vannak, hogyan beszélnek, mit esznek, mintha csak egy filmet néznék. Úgy vélem, az írónak sikerült megragadnia a huszadik század elejének hangulatát. Azt is pozitív dolognak tartom, hogy az író nem ítélkezik egyetlen nemzet felett sem, hanem az események reális okait tárja fel. Nem kiált ki bűnbaknak egy országot sem, például a németeket, hisz a német nép nem akart háborút, csak az elavult nemesi vezetőség kényszerítette bele őket. Más országok is a külső nyomás és az országon belüli okok miatt sodródtak a háborúba, senki nem akart évekig háborúzni. 

Az érzelmek ábrázolása hiteles, találkozunk itt feltétel nélküli testvéri szeretettel, bajtársiassággal, valódi barátsággal, igaz szerelemmel, csalódással, érdek- és kényszerházassággal, és olyan vonzódással is, aminek a társadalmi különbségek miatt nem lehet(ne) jövője. A karakterek változatosak, egymástól jól elkülöníthető jellemek, akik hibáik vagy naivitásuk ellenére is szerethetőek. 

A megfogalmazás néhol nagyon egyszerű, de kifejező, máshol viszont belemegy az unalmas politikai részletekbe. Ám az író a száraz politikát is megpróbálja élvezhetővé tenni azzal, hogy valamelyik szereplő aktív részesévé válik az eseményeknek vagy épp a sorsára vannak hatással az országot érintő történések. Így szinte mi, olvasók is részt veszünk a változásokban, a történelem alakulásában. A könyv külső megjelenése nagyon szép, keményborítós, jó minőségű, öröm kézbe venni. Kifejező és az adott korszakra nagyon jellemző a borítókép, tetszetős a betűtípus és helyesírási, gépelési hibák is alig akadnak. Összességében nagyon jó sorozatindító kötet, amely önmagában is élvezetes regény. Nekem tetszett, méltó Ken Follett korábbi műveihez. 

Értékelés: 

Cselekmény, történet: 5/4

Karakterek: 5/5

Nyelvezet, stílus: 5/4

Borító, küllem: 5/5

Összesen: 20/18