Itt van az e havi Beleolvastam-lista. Ahogy már megszokhattátok, ebben a rovatban az első benyomásaimat olvashatjátok egyelőre csak részben olvasott könyvekről. Nézzük, mit hagytam félbe augusztusban!
Levy L. Smith: A leszármazott (Dark love 1.)
Nagyon-nagyon régen, sok-sok évvel ezelőtt kaptam valakitől a Dark love sorozatot (három részt egyben). Volt jobb olvasnivalóm is, így valahogy mindig halogattam, végül a könyvespolcom hátuljában kötött ki előtte két sor könyvvel, ami azt eredményezte, hogy jó időre megfeledkeztem róla. Most azonban nagytakarítást, nagy polcátrendezést tartottam, így előkerült és beleolvastam. Bár ne tettem volna! Ez a könyv egy vicc! Komolyan mondom, nem is értem, hogy lehetett ilyet kiadni. Teljesen kiszámítható, a szerelmi szál röhejesen primitív, minden nagyon gyorsan történik, totálisan kidolgozatlan, karakterábrázolás pedig egyszerűen nincs benne. Az egész olyan hatást kelt, mintha nagyon kapkodva vagy időre lett volna megírva, ami bizony a minőség rovására ment, vagy esetleg egy nagyon fiatal, nagyon tapasztalatlan szerző tollából származna. Az általános iskolás nyolcadikosok között van, aki jobb fogalmazásokat ír ennél. Nem tudom, meg merjem-e kockáztatni a folytatást, ami ugyebár nem venne el olyan sok időt az életemből, hisz néhány óra alatt elolvasható az egész sorozat(!), a maga 150 oldalas kötetenkénti hosszával. Viszont nagyon nem vonz, egyelőre hanyagolom.
Katy Evans: Real - Valós
Megint egy olyan könyv, aminek nagyobb a füstje, mint a lángja. Nagyon sablonos, semmi újdonságot nem véltem felfedezni benne, pedig már a felénél járok. Ez is a Szürke ötven árnyalatának sikerét szeretné meglovagolni, ugyanaz a hozzáállás olvasható benne. A tipikus "Ez a pasi a minden, a leg-leg-leg, és én csak egy szürke kisegér vagyok, de mégis én kellek neki. Hát ez meg hogy lehet?" gondolatmenetet ez a könyv is végigviszi. Tele van klisével: csökkent önértékelésű nővel, izomagyú pasival, ribis barátnővel, fiúbaráttal, végeláthatatlan szex utáni sóvárgással, ami már nagyon unalmas volt, főleg mivel eddig nem történt semmi. Ez annál is inkább furcsa, mert a főszereplő minden gondolatát ez köti le és minden vonzalomszikra a pasi kinézetén alapul. Tényleg ennyire sekélyesek a nők az írók szerint? Nem is fontolgatnám tovább, hogy valaha végigolvasom, ha nem lenne benne a kettétört sportkarrier-szál. Ez az egy tette számomra elviselhetővé ezt az irományt, ez adott neki egy kis egyedi színezetet. Ha netán mégis elolvasom, az csak emiatt lesz.
Anna Sheehan: A long, long sleep - Hosszú álom
Nagyon érdekes az alapötlet, ugyanis ez a könyv egy modern Csipkerózsika-feldolgozás. Alapjában véve nem is tudom, miért tettem félre, hisz érdekel a történet. Rosalinda 62 évig volt hibernálva, aztán váratlanul felébred egy számára idegen világban, idegen emberek között, a családja és mindenki, akit ismert, réges-régen halott. Hogy mihez kezd, hogyan tudja feldolgozni ezt a hatalmas változást, bizonyára sok érzelmet felkavar az olvasóban, legalábbis ebben reménykedem. Valahol a negyvenedik oldal környékén járok a könyvben, hamarosan folytatom.
Jay Kristoff: Stormdancer - Vihartáncos
Puszta véletlen, hogy ez a könyv felkerült a listára, ugyanis csak a szó szoros értelmében raktam félre, nem azért, mert nem tervezem tovább olvasni. Csak tegnap este kezdtem el, és így most, mikor írom ezt a bejegyzést, egyelőre még csak a beleolvasós kategóriába tartozik. Az első öt fejezeten vagyok túl, de eddig tetszik. Magával ragadott a jól kidolgozott világ, ami egyértelműen Japánt juttatja eszünkbe mind a nevek, mind a szereplők külseje, hagyományai, kifejezései miatt. Az élénk leírások a szennyezett levegőről szinte érezhetőek és Yukiko figurája már most nagyon szimpatikus. Erős akaratú, szilárd jellem, aki nem hátrál meg egykönnyen. Még ma folytatom az olvasást, így hamarosan már önálló bejegyzést is kap a könyv.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése