Lauren Oliver - Mielőtt elmegyek

Lauren Oliver: Mielőtt elmegyek

Mi lenne, ha csak egy napod volna hátra? Mit tennél? Kit csókolnál meg? És mire lennél hajlandó azért, hogy megmentsd a saját életedet? Samantha Kingstonnak mindene megvan: övé a világ legjobb pasija, a három legtutibb barátnő, valamint egy igazán kitüntetett helyzet a Thomas Jefferson Gimiben – a menza legjobb asztalától kezdve a legideálisabb parkolóhelyig. Február 12. péntek csak egy újabb napnak ígérkezik irigylésre méltó életében. De végül kiderül, hogy a legutolsó. Aztán kap egy második esélyt. Tulajdonképpen összesen hét esélyt kap. Egy elvarázsolt héten keresztül mindennap újraélheti élete utolsó napját, és kibogozhatja a halála köré fonódott rejtélyeket. Közben arra is rájön, mekkora a valódi értéke mindannak, amit elveszíthet.

Szép, elgondolkodtató, megható könyv. Nincs benne se vámpír, se vérfarkas, se angyal, se tündér, csak emberek. Egy fiatal lány, aki tragikus körülmények között életét veszti, aztán mégsem...

Újraélheti az utolsó napját, hogy észrevegye, mit rontott el. Hát, nagyon sok mindent, de erre mindre rá kell jönnie. Főhősünk ugyanis egy beképzelt cicababa, igazi "mean-girl", aki népszerű, lenéz másokat, kineveti és szívatja a kevésbé menőket. Úgy érzi, övé a világ, bármit megtehet. Övé a legjobb hely a suli parkolójában, a legjobb asztal a menzán, lóghat az órákról, ha úgy van kedve, bulikba jár, övé a tökéletes pasi és a legjobb fej öribarik. Ám ez az egész csak látszat. 

A könyv arról szól, mennyi időbe telik a lánynak, mire észreveszi mindezt. Hogy amije van, az nem ér semmit, az igazán fontos emberektől pedig már régen eltávolodott. Mit tehet ez ellen? És mennyi ideje van még hátra, hogy mindent helyrehozzon?

Nagyon elgondolkodtató a történet, ajánlom minden középiskolás figyelmébe. Igaz, hogy hazánkban nem olyan rossz a helyzet a középiskolai klikkek terén, mint Amerikában, de a fő vonalak (pl. hogy a fiatalok mit tartanak fontosnak az igazi értékek helyett) nálunk is megtalálhatóak. Én már régen kinőttem ebből a korosztályból, de eléggé a könyv hatása alá kerültem. Tökéletesen bele tudtam élni magam a főszereplő helyzetébe, vele voltam szemét "menő csaj", vele fejlődtem, vele sírtam, vele nevettem. 

A szereplők az amerikai középiskolás társadalom tipikus alakjai, de azért jól elkülöníthető karakterek.Viszont nem annyira emlékezetesek, hogy még pár hónap múlva is tudnám a nevüket, vagy a tetteiket. Tehát átlagosak, nem hagytak bennem maradandó nyomot, felejthetők. A főszereplő jellemfejlődése adja a könyv igazi mondanivalóját és tanulságát. 

A könyv érzékletesen mutatja be a tizenévesek világát, problémáit. A történet egyébként végig izgalmas, holott a főszereplő ugyanazt a napot éli újra és újra, még sincs két egyforma nap, két egyforma jelenet vagy párbeszéd. Érdekes belegondolni, hogy mi lenne, ha mi is újraélhetnénk egy napunkat. Mi is mindent ugyanúgy csinálnánk? Mivel megmozgatta a fantáziámat, ezért eleve pluszpont neki.

Nyelvezete szép, igényes. Annak ellenére, hogy középiskolásokról szól, nem használnak benne sok csúnya szót és szleg kifejezést (kivéve ahol muszáj volt, mert az egyik szereplő éppen szidta a másikat, de az is elég finoman volt megfogalmazva), ami nagyon tetszett. A történet jelen időben íródott, szóval olyan, mintha épp most élnéd te is ezeket a pillanatokat a szereplővel együtt. 

Értékelés: 

Borító: 5/4
Tartalom: 5/5
Szereplők: 5/4
Nyelvezet, stílus: 5/5

Összesen: 20 / 18 pont