Marie Lu: Legend (Legenda)
A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.
A fülszöveg alapján kezdtem el érdeklődni a könyv iránt, aztán jó véleményeket hallottam róla, ami még jobban meghozta hozzá a kedvemet. A történet tetszett, izgalmas volt, bár itt-ott kiszámíthatónak találtam. Történtek benne váratlan események is, de alapjában véve sok olyan dolog volt benne, amire már korábban rá lehetett jönni vagy előre lehetett sejteni. Maga az alapsztori érdekes: a két fiatal egymás ellen. Mindkettő okos, ügyes, bátor, jól verekszik és mindketten a családjukért küzdenek. June bátyja halála miatt akar bosszút állni, Day pedig a szeretteit akarja megmenteni. Közben persze olyasmire is fény derül, amit eddig nem tudtak és az új információk ismeretében máshogy látják a dolgokat. Ahogy az lenni szokott, az ellenségekből természetesen szövetségesek lesznek, sőt...
Amit kissé furcsának találtam, hogy voltak benne durva jelenetek, pl. a kínzás, vagy az egyik családtag halála. Kicsit olyan volt, mintha a halál csak félvállról lenne véve. Spoiler! Például egyértelműen June hibája, hogy Day anyja meghal, Day mégsem haragszik rá, szóba se kerül ez többet. Viszont June le akarja vadászni Day-t azért, mert szerinte ő ölte meg a bátyját. Ez kicsit igazságtalan. Spoiler vége. Miért kell egy fiataloknak szóló regénybe ennyi halál? A másik dolog, ami szúrta a szememet, az a szereplők kora. Tizenöt évesek? Most komolyan? Én egy tizenöt évest se ismerek, aki ennyire önálló, megfontolt, bátor és erős lenne, mint Day és June. 17-18 éveseknek már inkább el tudnám őket képzelni, de nem 15-nek. Az még nagyon gyerek. (Egyébként ugyanez volt az érzésem Clary-vel a Végzet ereklyéi sorozatból, de ő legalább nem csinál olyan hajmeresztő, felnőttes dolgokat, mint June vagy Day, pl. fogoly vallatása, őrzése, épületeken mászás, kórházba betörés, bankrablás, stb.) Nem hiszem, hogy egy 15 éves gyerek képes lenne ilyesmire. Ezt lehet azzal magyarázni, hogy a történet a jövőben játszódik, egy kitalált világban és elképzelhető, hogy ott, akkor a 15 évesek már ilyen fejlettek testileg-lelkileg, szellemileg és képességeiket tekintve.
 |
| Angol/Ausztrál borító |
A szereplők közül Dayt már az első fejezetben megkedveltem, June viszont nem lopta be magát a szívembe. Day bátor, vagány, de jószívű srác, aki általában helyesen cselekszik. Ám van úgy, hogy az érzelmei eluralkodnak rajta, és akkor meggondolatlanul cselekszik, amiért nagy árat kell fizetnie. Szimpatikusak voltak a testvérei is, bár róluk kevesebbet tudunk meg. June azért volt ellenszenves, mert folyton magát dicsérte, milyen okos, ügyes, tehetséges, gyors, milyen jól tud verekedni, mászni, milyen kemény csaj és mindenben ő a leg-leg-leg... Aztán azzal sem lett a kedvencem, hogy mennyire el akarta kapni Dayt, annak ellenére, hogy meg sem győződött róla, hogy valójában a fiú-e a felelős testvére haláláért. Elvileg sajnálnom kellett volna a lányt, hisz elvesztette egyetlen családtagját, szeretett bátyját, de valahogy nem esett meg rajta a szívem. Ezen kívül June-nak mindene megvan, gazdag, előkelő, maximum ponttal ment át a próbán, a legjobb iskolába jár, fényes karrier előtt áll, soha nem kellett nélkülöznie, szóval még így is messze jobb sorsa van, mint Day-nek. A könyv vége felé sem sikerült megkedvelnem June karakterét, bár akkor már az ellenszenvesből a számomra semleges kategóriába került át. A mellékszereplők jól el vannak találva: Thomas, Metias, Tess is valódi egyéniség, nem csak töltelékfigura.
A szerelmi szálat kissé laposnak és mellékesnek találtam, szerintem nem volt eléggé kidolgozva, de ez tulajdonképpen nem volt gond, mert ez alapvetően nem szerelmi történet, nem a szereplők románcán van a hangsúly. A történetmesélés dupla narrációval van megoldva, tehát egyes jeleneteket June szemszögéből látunk, míg más eseményeket Day mesél el E/1-ben. Technikailag érthető ez a megoldás, így mindkét szálba belelátunk, Day és June előéletét is megismerhetjük. A könyvben ez a kettősség eltérő betűtípussal is jelölve van. Máshogy nem nagyon: nekem ugyanis nem tűnt fel, hogy Day esetleg másképpen fogalmazna, más kifejezéseket használna, mint June. Nem jellegzetes a narrációjuk, nem olyan, mintha két különböző ember írná, pedig éppen ez lenne a cél. (Például a Shiver című könyvnél nem volt ilyen érzésem: ott egyértelmű volt, mikor beszél Sam és mikor Grace. Ott annyira egyedi volt a megfogalmazás, hogy könnyen meg tudtam különböztetni, ki meséli éppen az eseményeket.) A könyv egyébként olvastatja magát, 1-2 nap alatt végezni lehet vele. Ebben segítenek a rövid fejezetek, a függővégek és a pörgős események.
A borító tetszik, de semmi extra, a külföldit vették át. Már egyébként kezd idegesíteni ez a design, hogy a magyar cím csak alcímként szerepel az angol cím alatt, ráadásul kis kezdőbetűvel! (Ettől rosszul vagyok! Az ifjúságnak szólnak ezek a könyvek, nemde? Nem kellene őket a jó helyesírásra szoktatni? Ugyan már, egy betűről van szó! Most komolyan, olyan rossz lenne attól az összkép, ha helyesen lenne leírva? Ugyanez vonatkozik azokra a filmekre, amelyek stáblistájában a színészek neve kisbetűvel szerepel. Kicsit elkanyarodtam. :) Kritikai megjegyzés vége.) Összességében jó könyv, várom a folytatást, de pár pontot a fent említettek miatt kénytelen vagyok levonni.
Értékelés:
Tartalom: 5/4.5
Szereplők:5/4
Stílus, nyelvezet, hangulat:5/4
Borító:5/4.5
Összesen: 20/17
Jön a folytatás:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése