Újra itt vagyok az e havi beleolvasós listával. Néhány olyan könyvről írok pár gondolatot, melyeknek még nem fejeztem be az olvasását, így csak az első benyomásaimat tudom közölni róluk. Aztán majd kiderül, igazam volt-e velük kapcsolatban és a könyv végére változik-e a véleményem. A teljesség igénye nélkül általában 3-4 könyv kerül egyszerre terítékre, ettől jóval több megkezdett, félbehagyott könyvem van.
E. L. James: A szabadság ötven árnyalata
Ez a könyv kínszenvedés számomra - ahogy a sorozat első két része is az volt. Na jó, a második egy fokkal jobban tetszett az elsőnél, de ez egyáltalán nem köt le. Az első fejezetnél járok és nagyon nem haladok vele. Annyira nem érdekelnek a szereplők, hogy ilyet már nagyon régen nem tapasztaltam olvasóként. De mivel szeretnék már túl lenni ezen az egész unalmas "szürkeségen", muszáj lenne megbirkóznom vele. Viszont annyi sok más, jobb könyv sorakozik a polcomon, hogy egyszerűen nincs kedvem megint Ana nyavalygásait meg áradozásait hallgatni (vagyis olvasni) arról, milyen jó pasija van és ő mennyire egy nulla mellette, mert persze a fickó egy főnyeremény. Ezzel még nem is lenne igazán baj, mert valamilyen szinten minden könyvben ajnározza a narrátor-karakter az általa szeretett személyt. Ám itt cselekmény sincsen, csak unalmas szexjelenetek, amik századszorra is ugyanúgy, ugyanazokkal a kifejezésekkel vannak megírva, csak más segédeszközökkel és más helyszínen, amin már csak nevetni tudok. Remélem, ezen kívül is történik majd valami a könyvben, mert eddig uuuuuuuuuuuncsiiiiiiii.
Jus Accardo: Touch - Érintés
Elkezdtem ezt a könyvet is pár hete, de valami miatt egy időre félretettem. Az első négy-öt fejezeten vagyok túl, de eddig tetszik. Egy kicsit a Kyle XY című sorozatra emlékeztet, ami nem baj, mert azt szerettem. Amint lesz időm, folytatom. Bízom benne, hogy tetszeni fog, mert általában szeretem az ilyen jellegű történeteket. És a borítója is bejön: olyan sejtelmes.
J. R. Ward: Éjsötét szerető
Olyan sok jót hallottam erről a sorozatról, hogy gondoltam elkezdem. Újra. Ugyanis néhány évvel ezelőtt már félig olvastam az első részt. Nem tudom, mi miatt hagytam akkor abba, pedig már akkor is vártak rám a folytatásai (valami 4 kötetes díszdobozos akció keretein belül vettem). Most a könyv harmadánál tartok egyelőre, de eddig nem értem, mit esznek rajta mások. Nekem nem tűnik olyan újszerűnek, egyedinek vagy különlegesnek. Az is igaz, hogy sokat olvastam már Kresley Cole-tól, Sherrilyn Kenyon-tól, Lara Adrian-től is, és az ő paranormális-romantikus-erotikus regényeik után ez a sorozat nem hat rám az újdonság varázsával. Adok neki egy esélyt, a meglévő első négy kötet erejéig, de az azt követő részekre addig semmiképp nem fogok beruházni, amíg nem tudom, fog-e tetszeni az első rész. Eddig nem untam, de nem is vagyok elájulva tőle. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő...
Andrew Lucas McIlroy: Árnyból az angyal
Csak néhány oldalt olvastam még belőle. Úgy érzem, tetszeni fog, de egyelőre nem tudom beleélni magam. Sajátos, egyedi világot teremtett a szerző és biztos szükség lesz 40-50 oldal elolvasására ahhoz, hogy belerázódjak. Kell hozzá egy bizonyos fajta hangulat és erős fantáziavilágot befogadni képes lelkiállapot. Vagy csak az, hogy ne agyilag fáradtan kezdjem el olvasni. Egy arra alkalmas időpontban majd folytatom. Csodálatos a borítója és tetszenek benne a képek, idézetek, "források". Látszik, hogy az író nagy gonddal szerkesztgette a művét, nem csak hányaveti módon papírra vetette, nekem pedig megér annyit, hogy adjak neki egy esélyt. Meg hát ugye magyar szerzőről van szó, szóval mindenképpen bizalmat szavazok neki.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése