Anya Seton: Elizabeth
A több évtizedet felölelő családregény lenyűgöző történelmi tabló, amely az első észak-amerikai államokat megalapító angol és holland telepesek közel négyszáz évvel ezelőtti történetét kelti életre. A regény főhőse egy londoni patikus lánya, Elizabeth Fones, aki önálló gondolkodásával, természettudományos érdeklődésével már egészen fiatalon kiemelkedett a környezetéből. John Winthrop, a Massachusetts-öbölbeli első kolónia kormányzójának unokahúgaként Elizabeth maga is kénytelen volt csatlakozni az Újvilágba elhajózó puritán angolokhoz, akik vállalták a sokak szemében esztelenségnek tűnő utazást, életüket kockáztatva nekivágtak az ismeretlennek, hogy a semmiből városokat teremtsenek. Elizabeth kivételes szépségével, belső tartásával és függetlenségre való törekvésével kitűnt kortársai közül, ám épp ezen tulajdonságai fordították szembe korával, és sodorták újra és újra veszélybe. A megdöbbentően sok üldöztetést elszenvedő asszony három házasságon keresztül és számos újrakezdést követően kitartóan védelmezte saját és gyermekei boldogságát, hogy aztán megtalálja a megnyugvást egy férfi oldalán, aki méltó társa lehetett. - Anya Seton (Katherine 1-2.) többévi kutatás után látott neki regénye megírásának, amelyhez számos eredeti dokumentumot, levélrészletet, naplóbejegyzést használt fel. A megdöbbentő fordulatokkal tarkított életút minden részletében hitelesen meséli el a múlt azon szeletét, amely azután az egész világra hatással volt.
Anya Seton: Elizabeth 2.
Az irigység és babonáktól való félelem Elizabeth Winthropot és családját messzire űzik Watertownból, távolra nagybátyja, John Winthrop kormányzó védelmétől. Rokonuk, Toby hajóján kelnek útra a még meghódítatlan területek felé, hogy új otthonra leljenek az üldöztetés elől menekülve. A korábban áttelepült régi barát, Daniel Patrick és családja mellett azonban az őslakos indiánok törzsei is várják az újonnan letelepedőket. Hiába Elizabeth barátságos természete és indián szolgálóleányuk, Telaka békítő személye, a nyugodt egymás mellett élés itt is megvalósíthatatlannak látszik. Az angol és a holland kolóniák diplomáciai villongásai az ott élő telepeseken csapódnak le, és Elizabetht jogos szabadságvágya és függetlenségi törekvései ismét bajba sodorják. Az asszony találkozása a rég látott fiatalemberrel, Will Halettel mindenestül felforgatja kettőjük életét, s míg egyik oldalról kibontakozó szerelmük, másik oldalról férje rejtélyes, félelmet keltő leépülése válasz elé állítja Elizabetht: vagy a magány száműzöttségét választja, vagy új társával vág bele az otthonteremtésbe. A regény lebilincselően izgalmas folytatása Elizabeth és Will végsőkig elszánt küzdelmét beszéli el a boldogságért, amelyet folytonos újrakezdésben a hatalmi játszmák, a vallási bigottság és a korabeli törvények kíméletlenségének árjával szemben kell megvívniuk.
Ismét egy olyan műről írok nektek, amit még tavaly olvastam, de csak most került rá sor, hogy összeszedjem a gondolataimat és leírjam róla a véleményemet. Anya Seton Elizabeth című könyve kétkötetes alkotás (legalábbis Magyarországon ilyen formában került kiadásra), de mivel ez egy történet, csak ketté van vágva, így egy műnek tekintem és csak egy értékelést írok róla.
A könyveket sikerült közvetlenül egymás után olvasnom, így szerencsére nem zökkentem ki, szóval számomra teljesen olyan volt, mintha egy könyvet olvastam volna. Ez tetszett, mert otthon éreztem magam a történetben, bár a két kötet között óriási különbségek voltak mind helyszínekben, érzelmekben, hangulatban. Ez azzal magyarázható, hogy a cselekmény során Elizabeth sokat változik, fejlődik, öregszik, változnak az érzései, más dolgok válnak számára fontossá, más helyen él, más emberekkel és más problémákkal kell megküzdenie. És maga a világ is sokat változik ezalatt. Ez óhatatlanul is másfajta történetet szül, hisz főszereplőnk élete más szakaszba lépett és ez az új korszak más, mint a fiatalkora. De ez nem volt baj, sőt, a történet attól számomra ugyanolyan élvezetes maradt.
Ismét egy olyan műről írok nektek, amit még tavaly olvastam, de csak most került rá sor, hogy összeszedjem a gondolataimat és leírjam róla a véleményemet. Anya Seton Elizabeth című könyve kétkötetes alkotás (legalábbis Magyarországon ilyen formában került kiadásra), de mivel ez egy történet, csak ketté van vágva, így egy műnek tekintem és csak egy értékelést írok róla.
A könyveket sikerült közvetlenül egymás után olvasnom, így szerencsére nem zökkentem ki, szóval számomra teljesen olyan volt, mintha egy könyvet olvastam volna. Ez tetszett, mert otthon éreztem magam a történetben, bár a két kötet között óriási különbségek voltak mind helyszínekben, érzelmekben, hangulatban. Ez azzal magyarázható, hogy a cselekmény során Elizabeth sokat változik, fejlődik, öregszik, változnak az érzései, más dolgok válnak számára fontossá, más helyen él, más emberekkel és más problémákkal kell megküzdenie. És maga a világ is sokat változik ezalatt. Ez óhatatlanul is másfajta történetet szül, hisz főszereplőnk élete más szakaszba lépett és ez az új korszak más, mint a fiatalkora. De ez nem volt baj, sőt, a történet attól számomra ugyanolyan élvezetes maradt.
A történet egy valóban létező személy, Elizabeth Fones (Winthrop) életét mutatja be. A szerző több évig történelmi kutatásokat folytatott, hogy mindent megtudjon Elizabeth életéről, sorsáról. Az eseményeket, tényeket hiteles forrásokból, naplóbejegyzésekből, korabeli levelezésekből rakta össze, de a részletekben fantáziájára is hagyatkozott. Nagyon tetszett, hogy a szerző ilyen jól kidolgozta Elizabeth figuráját, úgy érzem, sikerült megragadnia a személyiségét és hiteles képet kialakítani róla (bár nem tudjuk, valóban milyen lehetett, de a történelmi tények tudatában el lehet képzelni, hogy tényleg ilyen volt). Elizabeth tettei logikusak voltak, motiváció meg voltak magyarázva, mindennek oka volt, nem csak úgy hasraütésszerűen cselekedtek a szereplők. Beth sokszor személyisége, lázadó természete, életszeretete miatt kerül bajba.
Elizabeth érdekes személyisége és karakterének összetettsége szépen megmutatkozik a műben. Tetszett az érzelmek ábrázolása a könyvben. Az egyik legszebben ábrázolt kapcsolat például Beth-nek nagybátyjához, John Wintrophoz fűződő ellentmondásos érzelmeken alapuló viszonyulása. Ez egy tisztelettel, gyűlölettel, és félelemmel átitatott rokoni kapcsolat volt, melyben felfedezhetők az eltérő személyiségükből fakadó értékrend- és életvitelbeli különbségek is. Jelentős szerepet játszik a történetben Elizabeth és unokatestvére, Jack kapcsolata, egymáshoz fűződő kölcsönös, de tiltott szerelmük. Érdekes volt olvasni, ahogy a két rokon lélek hogyan sodródik az árral, és bár mindketten szeretnék, mégsem találnak egymásra. Egy másik fontos érzelmi szálat képvisel Beth-nek gyenge, sokat betegeskedő húgához való féltő szeretete, valamint gyermekeihez való viszonya. Egyedi, őszinte és erős érzelmi kapcsolat alakul ki Will és Beth között, aminek a második könyvben lesz jelentős szerepe. Nagyon jónak találtam, hogy ez a szerelmi szál szépen lassan épült fel, fokozatosan alakult az évek során, így nagyon hihető és romantikus volt.
Összességében nagyon tetszett a történet, és bár a cselekményben voltak izgalmasabb és nyugodtabb szakaszok, mindent egybevéve érdekes volt. Hogy csak pár érdekesebb részt említsek, volt itt ifjúkori romantika, cigány jóslat, indiánharcok,"boszorkányüldözés", babonák, menekülés, az Újvilágba hajózás, őrült szereplő, családi viszály, rosszindulatú pletykák, csorbult hírnév, és még sok más megpróbáltatás. Rejtélyek is előfordulnak, melyek közül sokat felfedett az írónő, sok viszont megoldatlan maradt. Elizabeth-nek nagyon sok mindenen kellett keresztülmennie és csodáltam, hogy ilyen jól viseli és csak reméltem, hogy végre megadatik neki a boldogság.
A karakterek közül nagyon szimpatikus volt Beth és Will figurája, de Jack-et is kedveltem néha. Will és Elizabeth között olyan igazi őszinte szerelem volt, amit bárki megirigyelhet. Tetszett, hogy tudtak küzdeni egymásért és minden rosszat hajlandóak vállalni a szerelmükért. Elizabeth őt teljesen másképpen szerette, mint Jack-et, Jack-hez inkább az kötötte, hogy hasonlóak voltak, jól megértették egymást, rokon lelkek voltak, de unokatestvérekként és házasság révén is rokonságba kerültek egymással, így örökre le kellett mondaniuk egymásról. Az igaz szerelmet, ami minden rossztól és bűntől mentes érzés, Beth-nek Will oldalán sikerült megtalálnia és a történet ezen pontján már örültem, hogy a Jack iránti szerelme nem teljesedett be, végig csak plátói maradt. Az egyik legérdekesebb figura azonban Telaka, az indián lány volt, egy rejtélyes, misztikus (sámánszerű) szereplő, akinél soha nem lehetett tudni, mit tud, mire képes. Nehéz időkben ő is Elizabeth támasza lehetett, akire - mondanom sem kell - nagy szüksége volt.
Az elbeszélés E/3 személyű, de mindentudó elbeszélővel van dolgunk, aki belelát a szereplők érzéseibe anélkül, hogy a gondolataikat tolmácsolná. A nyelvezet nem túl bonyolult, az írónő lényegretörően fogalmaz. Van azonban az elbeszélésben valami lezártság, valami múlt-jelleg. Már a történet elejétől fogva érzékelteti a szerző, hogy ezek a dolgok már megtörténtek, elmúltak és mi már mint csak mint történelmet szemlélhetjük. A helyszínek, tájak, történelmi személyek és valós események leírásában igyekezett hiteles maradni az írónő. A korrajz is nagyon tetszett, az emberek öltözéke, szokásaik ábrázolása mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valós képet kaphassunk erről a korszakról és beleélhessük magunkat. Az érzéki mérce tekintetében nem korhatáros a könyv, vannak benne utalások arra, mi történik, de egyáltalán nincs részletezve, csak pl. ehhez hasonló szintű kifejezésekkel találkozunk: "Elragadta őket az a szenvedély..."
A könyv külleme szép, keményborítós. Mindkét kötet fedőlapján ugyanaz a kép található, csak más színekkel. A borítóképen látható hölgy arca nem látszik teljesen, ez titokzatosságot sugall, míg az öltözéke alapján sejthetjük, milyen korban játszódik a történet. A kiadvány minőségével meg vagyok elégedve, jó a betűtípus, nem nehéz olvasni, hamar lehet haladni vele. Maga a könyv sem nehéz, könnyű kézben tartani, szóval kényelmesen lehetett olvasni. Azoknak ajánlom a könyvet, akik egy fordulatos, rejtélyes, néhol megható, több évtizeden átívelő történelmi regényre vágynak olyan főszereplővel, aki különbözött kortársaitól, kiemelkedik közül, ugyanakkor éppen emiatt támadások céltáblája is volt.
Értékelés:
Tartalom, történet: 5/4
Szereplők: 5/5
Nyelvezet, stílus: 5/4
Borító, küllem: 5/4
Összesen: 20/17
Elizabeth érdekes személyisége és karakterének összetettsége szépen megmutatkozik a műben. Tetszett az érzelmek ábrázolása a könyvben. Az egyik legszebben ábrázolt kapcsolat például Beth-nek nagybátyjához, John Wintrophoz fűződő ellentmondásos érzelmeken alapuló viszonyulása. Ez egy tisztelettel, gyűlölettel, és félelemmel átitatott rokoni kapcsolat volt, melyben felfedezhetők az eltérő személyiségükből fakadó értékrend- és életvitelbeli különbségek is. Jelentős szerepet játszik a történetben Elizabeth és unokatestvére, Jack kapcsolata, egymáshoz fűződő kölcsönös, de tiltott szerelmük. Érdekes volt olvasni, ahogy a két rokon lélek hogyan sodródik az árral, és bár mindketten szeretnék, mégsem találnak egymásra. Egy másik fontos érzelmi szálat képvisel Beth-nek gyenge, sokat betegeskedő húgához való féltő szeretete, valamint gyermekeihez való viszonya. Egyedi, őszinte és erős érzelmi kapcsolat alakul ki Will és Beth között, aminek a második könyvben lesz jelentős szerepe. Nagyon jónak találtam, hogy ez a szerelmi szál szépen lassan épült fel, fokozatosan alakult az évek során, így nagyon hihető és romantikus volt.
 |
| John Winthrop (Elizabeth nagybátyja) |
Összességében nagyon tetszett a történet, és bár a cselekményben voltak izgalmasabb és nyugodtabb szakaszok, mindent egybevéve érdekes volt. Hogy csak pár érdekesebb részt említsek, volt itt ifjúkori romantika, cigány jóslat, indiánharcok,"boszorkányüldözés", babonák, menekülés, az Újvilágba hajózás, őrült szereplő, családi viszály, rosszindulatú pletykák, csorbult hírnév, és még sok más megpróbáltatás. Rejtélyek is előfordulnak, melyek közül sokat felfedett az írónő, sok viszont megoldatlan maradt. Elizabeth-nek nagyon sok mindenen kellett keresztülmennie és csodáltam, hogy ilyen jól viseli és csak reméltem, hogy végre megadatik neki a boldogság.
A karakterek közül nagyon szimpatikus volt Beth és Will figurája, de Jack-et is kedveltem néha. Will és Elizabeth között olyan igazi őszinte szerelem volt, amit bárki megirigyelhet. Tetszett, hogy tudtak küzdeni egymásért és minden rosszat hajlandóak vállalni a szerelmükért. Elizabeth őt teljesen másképpen szerette, mint Jack-et, Jack-hez inkább az kötötte, hogy hasonlóak voltak, jól megértették egymást, rokon lelkek voltak, de unokatestvérekként és házasság révén is rokonságba kerültek egymással, így örökre le kellett mondaniuk egymásról. Az igaz szerelmet, ami minden rossztól és bűntől mentes érzés, Beth-nek Will oldalán sikerült megtalálnia és a történet ezen pontján már örültem, hogy a Jack iránti szerelme nem teljesedett be, végig csak plátói maradt. Az egyik legérdekesebb figura azonban Telaka, az indián lány volt, egy rejtélyes, misztikus (sámánszerű) szereplő, akinél soha nem lehetett tudni, mit tud, mire képes. Nehéz időkben ő is Elizabeth támasza lehetett, akire - mondanom sem kell - nagy szüksége volt.
Az elbeszélés E/3 személyű, de mindentudó elbeszélővel van dolgunk, aki belelát a szereplők érzéseibe anélkül, hogy a gondolataikat tolmácsolná. A nyelvezet nem túl bonyolult, az írónő lényegretörően fogalmaz. Van azonban az elbeszélésben valami lezártság, valami múlt-jelleg. Már a történet elejétől fogva érzékelteti a szerző, hogy ezek a dolgok már megtörténtek, elmúltak és mi már mint csak mint történelmet szemlélhetjük. A helyszínek, tájak, történelmi személyek és valós események leírásában igyekezett hiteles maradni az írónő. A korrajz is nagyon tetszett, az emberek öltözéke, szokásaik ábrázolása mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valós képet kaphassunk erről a korszakról és beleélhessük magunkat. Az érzéki mérce tekintetében nem korhatáros a könyv, vannak benne utalások arra, mi történik, de egyáltalán nincs részletezve, csak pl. ehhez hasonló szintű kifejezésekkel találkozunk: "Elragadta őket az a szenvedély..."
A könyv külleme szép, keményborítós. Mindkét kötet fedőlapján ugyanaz a kép található, csak más színekkel. A borítóképen látható hölgy arca nem látszik teljesen, ez titokzatosságot sugall, míg az öltözéke alapján sejthetjük, milyen korban játszódik a történet. A kiadvány minőségével meg vagyok elégedve, jó a betűtípus, nem nehéz olvasni, hamar lehet haladni vele. Maga a könyv sem nehéz, könnyű kézben tartani, szóval kényelmesen lehetett olvasni. Azoknak ajánlom a könyvet, akik egy fordulatos, rejtélyes, néhol megható, több évtizeden átívelő történelmi regényre vágynak olyan főszereplővel, aki különbözött kortársaitól, kiemelkedik közül, ugyanakkor éppen emiatt támadások céltáblája is volt.
Értékelés:
Tartalom, történet: 5/4
Szereplők: 5/5
Nyelvezet, stílus: 5/4
Borító, küllem: 5/4
Összesen: 20/17
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése